Istenhegyi Szent László Templom

Svábhegy a főváros felett elhúzódó Budai-hegység része, kedvelt kirándulóhely. A 'Svábhegy' elnevezésnek igen hosszú története van. Ez a név először csak 1833-ban jelenik meg. 1847-ben javaslat született arra, hogy az egész hegyet Istenhegynek hívják, ami hivatalosan meg is történt, azonban nem vált általánossá. (Ma az Istenhegy a Svábhegyet alkotó hegyek egyike, amelyen a templom is épült.) Az elmúlt 50 év alatt pedig 'Szabadsághegy' névre keresztelték át. A Svábhegy jelentősége akkor kezdett növekedni, amikor 1780 körül új városrész keletkezett a hegy aljában: Krisztinaváros. A hegy korábban területileg a Krisztinavárosi plébániához tartozott, e plébánia lelkészei végezték a szentmiséket 1790-tôl vasárnaponként egy tiroli stílusú fakápolnában az itt lakó híveknek. Buda város tanácsa még 1850 előtt az Istenhegyen egy telket hagyott a valamikor felépítendő imaház számára. 1852-ben mozgalom indult a templom felépítésére, amelynek élén báró Eötvös József állt, aki maga is svábhegyi lakos volt. Gyűjtöttek a svábhegyi művészek, ill. a Fácánnál (ma Normafa) tartott előadásuk jövedelmét e célra fordították. Ferenc József király 200 forintot, Erzsébet királyné egy értékes miseruhát ajándékozott a kápolnának. A terveket Romano von Ringe udvari építész készítette, egyes források szerint pedig a kápolnát Ybl Miklós építette. A templom, amely mindössze 162 m2, 1860 nyarára készült el és Scitovszky János hercegprímás szentelte fel Szent László király tiszteletére 1860. október 7-én. Az eredeti oltárképet Than Mór festette, amely azonban az 1886-os restaurálás során elveszett. A ma látható oltárképet Stetka Gyula festette. A templom 1886-ban restaurálásra szorult. Ekkor kerül kialakításra a belső kórus Pfaff Ferenc tervei szerint, és ő látta el a templomtornyot tűhegyű sisakkal. A templomot belső mennyezettel 1913-ban látták el, majd 1914-ben újból felszentelték. 1902-től expositura, 1938-tól a krisztinavárosi plébániából kihasítva önálló lelkészség, 1968-tól plébánia. A plébánia területén a Költő utcában telke volt a piarista rendnek, a Széchenyi-hegyen az Isteni Szeretet Leányai Társulatának volt rendháza (ma Rendőrtiszti Főiskola). A Mátyás király úton működik a Batthyány-Strattmann Lászlóról elnevezett Vak Gyermekek Római Katolikus Óvodája és Iskolája. 1992-tôl a nem igazán kedvelt 'Szabadsághegy' név megszűnésével a plébánia engedélyt kapott a korábbi 'Istenhegyi Szent László Plébánia' név használatára.