Sanyi és Aranka Színháza

  A valamikori Studió K helyén a Mátyás u. 9-ben született egy új szinház, Sanyi és Aranka névre hallgat. Az abszurd szinház és az opera lenne a fő profilja. Abszurd szinház azért, mert hiányzik az európai szinházak palettájáról, igy természetesen a magyar szinházak világából is ( ezzel nem azt állitjuk, hogy a hazai szinházak nem játszanak abszurdot, hanem azt, hogy ezt a műfajt válsztjuk). Úgy gondoljuk, hogy az „abszurd látásmód" arra mutat rá, hogy élet vagy az életünk apró és nagy eseményei abszurd pillanatokkal telitettek. Az abszurd olyan szinházi nyelv, ami a dolgok összefüggéseit sajátságos nézőpontból vizsgálja, mely nézőpont nem a realitások megkerülését jelenti, hanem beépiti abba, oly módon, hogy feltárja a tudatalattiban történő mozgásokat és határozott, teátrális jelekkel játékstilust alakit. Olyan nyelv, ami nem követi a hagyományos drámai épitkezést, mert mozgásterét és szabályait saját maga hozza létre, a gondolkodás szabadságára és határtalanságára épit. Egy abszurd műben bármi megtörténhet akkor, ha az elvont kifejezésmód saját logikáját és törvényeit nem vesziti szem elöl. Az abszurd humor olyan képet ad rólunk, emberekről, amire semmilyen más megközelités nem képes. Tükör, ami nem szépit meg, nem torzit, hanem leleplez, felszinre hozza elhallgatott mondatainkat, titkos gondolataink fogalmazódnak meg benne. Amellett, hogy a meglévő klasszikus abszurd darabokat szándékozunk bemutatni, pályázatokkal szeretnénk biztatni az irókat, hogy szülessenek új abszurd művek. Ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy a néhány erre hivatott intézmény mellett-Operaház, Művészetek Palotája, Zeneakadémia, stb.-legyen hely kortárs operák bemutatására.
A Sanyi és Aranka Szinház 60-70 férőhelyes mobil szinházi tér, mely adottságainál fogva alkalmas arra, hogy bizonyos művek előadhatóak legyenek oly módon, hogy kizárólag a legfontosabb elemei az operának kerüljenek reflektorfénybe, mégpedig a zene, az énekes, a karmester. A hely adottságaiból gondoljuk azt, hogy a felsoroltakat egy kis térben állitjuk egymás mellé, ahol az énekes arca, ill. a hangja; a zenész arca, ill. a karmesteri pálcája tölti ki a teret. Ebben a kis térben olyan látványvilágot szeretnénk teremteni, amely a néző, ill. a hallgató asszociációs képességét és készségét mozgósitja.