Vértes Marcell fiatalon, a Tanácsköztársaság idején több fontos politikai plakátot tervezett, ezért a kommün bukása után Bécsbe, majd Párizsba kellett menekülnie. Eleinte nehezen jutott megrendelésekhez, hamarosan kiderült azonban, hogy nemcsak csodálója, de kiváló utánzója is Toulouse-Lautrecnek, így rövidesen egyre több lapnak és magazinnak készíthetett rajzokat, illusztrációkat. Legfontosabb sorozata az 1925-ben kiadott, Dancing című album, melynek 12 litográfiáján felbukkannak a táncoló tömegek, az elegáns dámák és jazz-zenekarok mellett a színesbőrű bértáncosok vagy a mulatságok után szorgoskodó takarítónők is.
Az 1920-as éveket az első világháború kataklizmája utáni újrakezdés jegyében a pezsgő éjszakai élet, a felfokozott életérzés, a megrövidült szoknyák és frizurák és a minden addiginál merészebb táncok jellemezték. Ebbe a világba csöppent Párizsban a három különböző generációhoz tartozó magyar művész is, akik egyaránt megörökítették a helyi lokálok jellegzetes alakjait és hangulatait.
A Dancing 1925 az MNG Art deco Budapest című nagykiállításának kísérőtárlata, noha a kiállított alkotások valójában nem sorolhatók az art decóhoz, témájukban azonban szorosan kapcsolódnak hozzá. Középpontjában Vértes Marcell Párizs ihlette, Dancing című albuma áll, mellette két magyar kortársának, Vadász Miklósnak és Vaszary Jánosnak a képei mutatják be Palace, a Casino de Paris, a Chez Maxim's és a kor más híres, párizsi mulatóinak hangulatát.
Az augusztus 28-ig nyitva tartó kamaratárlatot korabeli filmhíradórészletek egészítik ki, de a látogatók megismerhetik a Vadász Miklós öccse, István által kifejlesztett zsebgramofont, a Mikiphone-t is. A Vadász testvérek 1924. novemberében jegyeztették be a szabadalmi jogot Nagy-Britanniában, s 1925-1927 között gyártotta a svájci Paillard cég - köztük néhány arany és ezüst példányt a tehetős vevőknek. Magyarországon már 1917-ben is készült feltehetőleg néhány darab. 25 cm sugarú lemezeket játszik le. Anyaga acél, doboza és hangszedője nikkelezett. A tölcsért helyettesítő, két részből álló rezonátor közvetlenül a hangszedőhöz csatlakozik.
A Hajógyár x A38 május harmadikai eseményén arról lesz szó, milyen is lehet egy táncelőadás.
Lehet-e egy táncelőadás provokatív?
Ha igen, mitől?
Milyen határai vannak táncnak?
Mi az, ami tradicionálisan belefér egy előadásba, vagy éppen mi teszi progresszívvá azt? Lehet-e a tradíciót és a progresszivitást keverni?
Efféle kérdésekre keresik majd a választ Grecsó Zolival és vendégeivel Molnár Csaba, Vass Imre és Vadas Zsófia Tamara táncművészekkel. Segítségükre lesz Szirtes Edina Mókus zeneszerző, hegedűművész, zongorista is, aki több hangszert és loopert is használ majd, hogy eddig még nem hallott dallamokat és ütemeket improvizáljon a táncművészek performansza alá. Az előadás után Mókus és Fekete János Jammal különleges élő koncertjét is hallhatjátok majd.
A Müpa új táncbérletének előadásairól bővebben ezen a linken olvashatnak az érdeklődők.
A tánc világnapjától, április 29-től érhető el a Müpa új, a táncművészetet középpontba állító bérlete, amelynek négy előadása a néptánctól a kortárs balettművészetig kalauzolja a közönséget a 2022/23-as évad első felében. Az új bérlet előadásain a nézők Magyarország vezető együtteseinek produkcióit láthatják az autentikus néptánctól a kortárs balettig, a Kárpát-medence folklórjától a 21. századi mozdulatművészetig a táncszínházi előadások széles skáláját sorakoztatja fel, így jó választás azok számára is, aki még csak most ismerkednek a műfajjal.
A Duna Művészegyüttes Szépséges Mezőség című produkcióját október elsején láthatja a közönség a Müpában. Az erdélyi Mezőség színes zenei- és tánchagyományait felvonultató előadáson Juhász Zsolt és együttese a tájegység multikulturalitását állítja középpontba.
A következő előadás november másodikán a Pécsi Balett Vasarely-etűdök című produkciója lesz. Vincze Balázs koreográfiájában szinte életre kelnek a műalkotások. Az egyes képek, festmények világa nemcsak a jelmezek, kellékek és díszletelemek szín- és formavilágában, de a jelenetek hangulatában, a mozgások dinamikájában, sőt még a Riederauer Richárd komponálta zenei anyagban is visszaköszön.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes A hűtlen feleség című előadását december 8-án láthatja a közönség Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa rendezésében. Az egész estés bűnügyi táncdráma a magyar balladatár egyik legbecsesebb darabját, A megégetett hűtlen asszony történetét dolgozza fel.
A bérlet utolsó előadása december 20-án a Győri Balett GisL című produkciója lesz, Velekei László koreográfiája. Mint írják, az évad együttesének választott Győri Balett olyan formában gondolta újra az 1841-ben bemutatott Giselle-t, amely új rétegeket ad a már jól ismert keserédes szerelmi történetnek.
Mivel sem a Müpa közleménye, sem az MTI nem emlegette a nevét – sem a tánc világnapja, sem a Győri Balett apropóján, mi azért szeretnénk emlékeztetni mindenkit arra, hogy volt egy kiváló táncművészünk...Pár nappal ezelőtt temették el.
RIP Markó Iván (1947-2022.)
Dancing 1925, Art deco Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, tánc, Mikiphone
Szólj hozzá!