Nem minden punk pszichopata

A portál szerzője egy olyan könyvből idéz, amelynek a címe: Mindaz, amit a szentektől, a kémektől és a sorozatgyilkosoktól megtanulhatsz a sikerről. Van további kérdés? :)

A pszichopatákat Kevin Dutton szerint elsősorban a hatalom megszerzésének lehetősége vonzza, amihez ráadásul fejletlen erkölcsi ítélőképesség és a bűntudat totális hiánya társul. Bár a manipuláció érdekében gyakran elragadóan viselkednek, kevéssé képesek mély szeretetkapcsolatok kialakítására, illetve empátia megélésére.

A rebellisnek tekintett zenei műfajok – mint például a heavy metal, punk, rock, hiphop, rap – egyik fontos ismérve, hogy a fennálló rendszer kritikáját fogalmazzák meg és lázadnak a mindenkori hatalom ellen. A pszichopatákra azonban kevésbé jellemző a nyílt nonkonformizmus, ők inkább a környezetükbe simulva, másokat irányítva és kihasználva szerzik meg azt, amit akarnak.

Igaz az is, hogy a fenti zenei műfajok képviselői közül sokan – magyarok vagy külföldiek – mára már belesimultak a fősodorba, és inkább az elismerésre/pénzre vadásznak, mint a vélt vagy valós igazságra.

A portál beszámol arról a nemrég készült amerikai kutatásról is, amelyben az alanyokkal személyiségi teszteket végeztettek, majd megnézték, milyen filmeket és/vagy zenéket kedvelnek. Igazából nem jutottak messzire a kérdésben – a tesztválaszaik alapján hatalomra vágyó emberek mutattak némi vonzódást  a western iránt, és láss csodát, az empátiára kevésbé hajlamosak kedvencei közé nem tartoztak a country dalok és a filmzenék. Azt is kizárták, hogy a lázadó műfajok kedvelő valamiféle egységes karakterisztikába tartoznának. Szóval, nem minden punk pszichopata (jó, azért akad köztük is efféle). Aki meg az, azzal akár az is megeshet, hogy bírja a háborús izéket meg a cowboyokat. Bocsánat: kavbojokat...