Johann Sebastian Bach csellószvitjei iránt a művek keletkezését követőn több mint két évszázadon át nem mutatkozott érdeklődés. Pablo Casals játszotta a hat darabot először hangversenyen, és ő készítette el az 1930-as évek végén e remekművek első hangfelvételét is.
Koncerten többnyire csak egyet hallunk a szvitekből - a ma esti „hangzó összkiadás” tehát különleges alkalom, amelyet még izgalmasabbá tesz, hogy korunk egyik legünnepeltebb csellistája, Várdai István játékában hallhatja a közönség.
Ha valaki egyszer megírná a félreismert zeneművek történetét, a méltánytalanul alábecsült alkotások felsorolásakor bizonyára előkelő hely jutna Bach hat csellószvitjének. Eleinte nem ismerték a féltucat nagyszabású kompozíciót, majd sokan etűdöknek vélték a tételeket, és persze - akárcsak a szólóhegedűre komponált szonáták és partiták esetében - még az utókor legjelesebbjei között is akadtak, akik „hiányosságnak” vélték a billentyűs szólam nélküli fogalmazást. Bizony még Robert Schumann is zongorakíséretet komponált a hat csellószvithez (akárcsak a hegedűszonátákhoz és -partitákhoz). Casals nagy jelentőségű interpretációi óta minden gyökeresen megváltozott: a hat szólószvit a csellisták tudásának mércéje, megkerülhetetlen próbatétel. Korunk egyik legkiválóbb csellistája, a Bécsi Zeneakadémián tanító Várdai István néhány éve maga is elkészítette felvételeit a hat műből, s e tolmácsolásokat a szvitek hanglemezen hallható előadásainak történetében bízvást sorolhatjuk a legjelentősebbek közé.
A koncertet 18 órai kezdettel, Prelúdium címmel műismertető előadás előzi meg. A programon a koncertre jeggyel rendelkezők vehetnek részt, de a részvétel előzetes regisztrációt igényel a Müpa honlapján. A regisztráció részleteiről a koncert előtti hetekben a honlapon tájékozódhatnak.
J. S. Bach: Hat szvit szólócsellóra, BWV 1007-1012
Szólj hozzá!