A kontratenor Kangmin Justin Kim mintha egy k-pop együttesből lépett volna elő: extravagáns, szemtelen stílusához olyan hang társul, ami több nemzetközi szaklap toplistájára is eljuttatta már. Ő lesz a szólistája a Nicolas Altstaedt vezette együttesnek.
A csellista a Hamburger Abendblatt írója szerint külön kategória szakmájában, de több újság beszámolójából is kiderül: a sarmőr külső mögött zenei szélsőségek, elképesztő technika, meleg hangszínek és közvetlen kommunikáció rejlik. Ez a tűz és vagányság találkozik a barokk korszak egyik legszebb világi vokális művével, a csellóirodalom remekeivel, Händel meséivel, Caldara eleganciájával, Vivaldi frissességével és Sigrid T’Hooft autentikus gesztikájával, hogy mindebből egy igazán emlékezetes barokk produkció szülessen historikus hangszereken.
A vonószenekar hangszereinek kaleidoszkópszerű kapcsolódásai – ez adja Händel egyetlen hónap alatt írt Op. 6-os tizenkét concerto grossójának megunhatatlan sokszínűségét. A táncszvit jellegű d-moll mű első tételében kimért, pontozott ritmusú francia nyitány előzi meg az összetett, gyakran drámai fúgát. Antik stílusú, melankolikus air következik, majd egy allemande-ra és egy courante-ra emlékeztető gyors tétel. A darabot vidám, a magas és mély vonósok kontrasztjával játszó gavotte-szerű finálé zárja.
Velencében született, kiváló concertókat írt, Antoniónak hívják, de nem Vivaldi – ki az? Caldara nevével manapság ritkán találkozni a koncerttermekben, pedig saját korában meghatározó szerző volt – Bach előszeretettel tanulmányozta zenéjét. Több vonós hangszeren is játszott, különösen vonzódott a csellóhoz. A d-moll versenymű osztrák udvari zeneszerzőségének idején született. Az imitációkra épülő elegáns és drámai nyitótétel után siciliano stílusú adagio, majd felszabadult és élénk finálé következik.
A versenyművek háromtételes velencei iskoláját követte a Caldaránál két évvel fiatalabb Vivaldi is. Concertóiban hangszercsoport helyett szólista áll szemben a zenekarral. Több mint huszonöt csellóversenye közül a koncerten elhangzó a-moll művét nem sokkal halála előtt komponálta. Az első tételben a Juditha triumphans című oratórium egyik áriája jelenik meg: a kromatikus zene a tomboló szélben imbolygó fecske képét idézi. A lassú tétel után a finálé a rondót és a variációs formát kombinálja.
A Minósz király fogságában sínylődő Daidalosz és fia különleges módját választja a szökésnek. Az ezermester apa viasszal összetapasztott tollakból szárnyat készít, ám a szófogadatlan és kíváncsi Ikarosz túl közel száll a Naphoz, a viasz elolvad, és a telhetetlen fiú vízbe fullad. A huszonkét éves Händel a pletyka szerint egy herceg szeretőjének udvarolt, talán neki is szólt Benedetto Pamphili tanulságos és allegorikus szövege, amelyből a szerző kiemelkedő gambaszólóval színesített, gyönyörű kantátát komponált.
Georg Frideric Händel: d-moll concerto grosso, Op. 6, No. 10, HWV 328
Antonio Caldara: d-moll versenymű csellóra és két hegedűre
Antonio Vivaldi: a-moll csellóverseny, RV 419
Georg Frideric Händel: Tra le fiamme (Lángok között) – kantáta, HWV 170
Kangmin Justin Kim (kontratenor)
művészeti vezető és cselló: Nicolas Altstaedt
barokk gesztika: Sigrid T’Hooft
A koncert időtartama 150 perc
Szólj hozzá!