A 18. század végéig természetes volt, hogy ha egy zeneszerző liturgikus művet ír, alkalmazkodnia kell az egyházi szertartás kereteihez. Beethoven ebben is lázadó volt: Ünnepi miséje az egyik első olyan egyházzenei alkotás, amely minden vonatkozásban - terjedelmében, hangzásdimenzióiban, gesztusrendszerében, indulataiban - kitör a templom falai közül.
Ez alkalommal a mű korunk egyik legnagyobb karmesterének értelmezésében, világklasszis zenekarral és kórussal, nemzetközi hírű énekesek hangján szólal meg.
Beethoven 1819 és 1823 között dolgozott a kései Missa solemnisen, élete egyik fő művén, amelynek első teljes előadása Szentpéterváron, 1824 áprilisában zajlott le. Alkotását a zeneszerző egyik legfőbb patrónusának, tanítványának és barátjának, Rudolf főherceg olmützi érseknek ajánlotta. „Szívből jött - bár jutna el újból a szívekhez!” - írta a kéziratos partitúra elejére. A genti születésű Philippe Herreweghe, korunk egyik legelmélyültebb gondolkodású muzsikusa pszichiáterből lett karmesterré. Kórusa, az 1969 óta működő Collegium Vocale Gent szólista kvalitású énekesekből áll. Az 1991-ben alapított Orchestre des Champs-Élysées specialitása az 1750-től a 20. század elejéig terjedő repertoár. 2010 óta Herreweghe az együttes művészeti vezetője. Egy ilyen mű esetében, amely akárcsak a IX. szimfónia, az egész emberiséget kívánja átölelni, mély értelmű és jelképes gesztus, ha az előadógárda nemzetközi. Ez valósul meg most, mikor a belga karmester vezetésével ausztrál szoprán, francia mezzo, német tenor és osztrák basszbariton formálja meg az énekszólókat.
Vezényel: Philippe Herreweghe
Közreműködők:
szoprán: Eleanore Lyons
mezzoszoprán: Eva Zaïcik
tenor: Maximilian Schmitt
basszus: Florian Boesch
Orchestre des Champs-Élysées
Collegium Vocale Gent
Szólj hozzá!