Előadók:
Duo Gurfinkel – klarinét
Vezényel: Vakhtang Kakhidze
Műsor:
Sztravinszkij: Tűzmadár szvit (1919)
Levitas: Remembering Benny Goodman
Dvořák: IX. szimfónia
A Tűzmadár című táncjátékát Sztravinszkij Gyagilev balettegyüttese számára írta. A szövegkönyv alapját egy orosz mese képezi. A gonosz varázsló Kascsej király birodalmában fogva tartja a hercegnőket. A cárevics vadászat közben elfogja a tűzmadarat, de vergődő könyörgésének engedve megkegyelmez neki. A tűzmadár jutalmul egy tollát nyújtja neki, amellyel veszély esetén a herceg segítségül hívhatja őt. Az éjszaka leple alatt a fogva tartott hercegkisasszonyok Kascsej kertjében, az aranyalmafa alatt táncolnak, amikor a herceg megpillantja szíve választottját. Kascsej uralmának a herceg a tűzmadár segítségével vet véget. Így válik a tűzmadár a halálon győzedelmeskedő élet madarává.
A darab az 1910-es párizsi bemutatón óriási sikert aratott, és azonnal meghozta a világhírt a fiatal zeneszerző számára, aki a táncjátékból később zenekari szvitet komponált, amelyet kétszer is átdolgozott. A mű jól mutatja a Sztravinszkij korai korszakának stílusát meghatározó hatásokat. Részben mestere, Rimszkij-Korszakov briliáns hangszerelési technikáját követi, részben átveszi a francia impresszionisták festői és merész hangzásait, s zenéjén az orosz népzene hatása is érződik.
Levitas Remembering Benny Goodman című műve vérbeli jazz concerto, melyet a szerző két klarinétra és szimfonikus zenekarra írt. A műben a Duo Gurfinkel, azaz Daniel és Alexander Gurfinkel működnek közre, akik már 12 évesen Zubin Mehta felkérésre az Israel Philharmonic Orchestra-val adtak közös koncertet. Azóta többek között a Zagreb Philharmonic, a Belgrade Philharmonic, a Vienna Tonkünstler Orchestra, és a National Ukraine Symphony Orchestra koncertjein működtek közre hatalmas sikerrel. Az ikerpár erős családi zenei gyökerekkel indult a világhír felé: nagyapjuk elismert klarinétművész, tanár és hangszerelő volt, apjuk pedig az Israel Symphony Orchestra első klarinétosa.
Hangversenyünk Dvořák IX. szimfóniájával zárjuk. Dvořák a New York-i Filharmonikus Zenekar felkérésére írt IX. (Újvilág) szimfóniájában az amerikai kontinens különféle típusú zenéit, köztük az ősi amerikai és az afroamerikai zene elemeit használja fel, amelyeket saját hazája zenei hagyományaival kever, ilyen módon teljesen új, sajátosan amerikai szimfonikus stílust teremtve. A közismert címet – „Az Újvilágból” – a szerző csak a komponálás befejezése után adta darabjának. Nem kétséges azonban, hogy kezdettől fogva tudatosan törekedett arra, hogy a kompozíciónak sajátos “amerikai” jellege legyen. A lassú bevezetéssel induló nagyszabású, szonáta jellegű első tételben például a melléktéma pentaton dallam. Nem “népdal”, de mégis olyan jellegű, amilyeneket Dvořák korabeli gyűjteményekben láthatott, s talán még az utcán is hallhatott.
Az est karmestere Vakhtang Kakhidze grúz zeneszerző és karmester, édesapja a szintén karmester Jansug Kakhidze. A moszkvai Állami Zeneművészeti Egyetemen végezte zeneszerzés és hangszerelés tanulmányait. A karmesterséget világhírű édesapjától tanulta. 1993 óta a Tbilisi Szimfonikus Zenekar karmestere.
Szólj hozzá!