A Concerto Budapest immár hagyományos módon szentel koncertsorozatot a magyar zeneirodalom klasszikus remekműveinek és fölfedezésre érdemes értékeinek, kortárs újdonságainak és múlt századi különlegességeinek, különféle műfaji és előadói világok találkozási pontjait jelző hazai produkcióknak.
Az sem legelső alkalommal történik, hogy közös zenei gazdagságunk e hangzó tárházát fesztivállá sűrítve kínálják fel számunkra Keller Andrásék. Ez a Magyar Kincsek Ünnepe, amely a tavalyi sikert követően most két napon át vonultatja a Zeneakadémia közönsége elé Bartók, Kodály, Liszt, de éppígy Lajtha László, Veress Sándor, Dubrovay László vagy épp a zongoraművészként ünnepelt Bogányi Gergely muzsikáját.
Az összesen hét koncertet ígérő programon a komolyzenei és operaélet olyan kiválóságai lépnek fel, mint Várjon Dénes, Simon Izabella, Bretz Gábor, Vörös Szilvia, Bogányi Tibor vagy Klenyán Csaba. A közreműködő formációk sorában pedig, jeléül és bizonyságául a Magyar Kincsek Ünnepét jellemző zenei-kulturális tágasságnak, ott találjuk a Modern Art Orchestrát és a Muzsikás Együttest csakúgy, mint a Cantemus Vegyeskart vagy épp a Snétberger Zenei Tehetség Központ a névadóval együtt játszó fiatal hangszereseit.
Bartók: I. rapszódia, BB 94b
Dubrovay László: Magyar rapszódia klarinétra és zenekarra
Liszt: Magyar fantázia
Liszt–Weiner: h-moll szonáta (nagyzenekari átirat)
Közreműködik: Teo Gertler hegedű, Klenyán Csaba klarinét, Boros Mihály zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Bő másfél évszázadon ível át e koncert programja, amelynek két, legkorábban komponált (Liszt-) műve az 1850-es évek első felében keletkezett, a műsor legfiatalabb száma pedig 2006-ból való. Ez utóbbi, Klenyán Csabát főszerephez juttató mű Dubrovay László klarinétra és zenekarra szerzett Magyar rapszódiája, amely annak idején a Mahler-ünnep felkérésére és alkalmára született. A koncert első száma mindazonáltal egy másik rapszódia lesz: Bartók Béla 1928-as, Szigeti Józsefnek ajánlott I. rapszódiája, amely most a Virtuózok ifjú felfedezettjei, Teo Gertler és Boros Mihály előadásában hangzik fel, de utóbbinak a szívünknek oly kedves, parádés Magyar fantázia megszólaltatásakor is főszerep jut. A liszti zongoraművek egyik csúcsteljesítményét, a h-moll szonátát ezúttal egy bravúrosan hű és lenyűgözően színpompás nagyzenekari átiratban hallhatjuk. Weiner Leó készítette el még 1955-ben ezt a változatot, amely azonban csupán néhány esztendeje jutott először közönség elé. Igaz, azóta mind ismertebbé válik, jelentős részben épp a Concerto Budapest jóvoltából.
Szólj hozzá!